No, most már apa is itthon van, mert veszélyhelyzet van
(és a nagymama meg Emmickó miatt, hogy nehogy elkapják tőlünk, mindenki itthon van)
ami jó, mert apa segít tanulni, de rossz is, mert gyakran ideges ha nem értem meg rögtön, amikor magyaráz, de ami jó, hogy minden nap együtt elmegyünk futni, anya, apa, Juli meg én. Juli mindig tudja mit kell csinálni mert Anikó néni megírja neki, de azért változatos is, mert néha a hegyre megyünk, néha kirándulósba (például egy kéktúra szakaszra, ahol a nagyon fölfeléken gyalogolunk a többit meg futjuk), néha meg csak a Kopaszira (bár azt anya nem szereti).
És ha jobb idő lesz, megyünk majd bringázni is! Én megkapom anya régi bringáját
(egy szuper TREK-et)
Juli meg apa régi bringáját
(bár kicsit nagy neki de azért eléri a kormányt meg a pedálokat)
És ha lesznek nyáron versenyek, lehet hogy én is fogok indulni triatlonban, mert most már van bringám nekem is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.