Őszvarázs

Már régóta szerettem volna visszamenni az oviba* és most vissza is mentünk, méghozzá időben (bár én egy kicsit aggódtam, hogy elkésünk, de nem), és ami még jó volt, hogy mindenki ott volt aki számít, az iskolások is meg az ovisok is, meg Évinéni is meg Gittanéni is, és lehetett kézműveskedni is**meg összerakták a seprűkörhintát meg minden. De a legjobb az volt, hogy újra ott dübörgött a banda, és a régi oviudvaron játszhattunk újra, és minden olyan volt mint régen, és ott volt Benduz és Zsiga és Berci és Milán és Nagyvin és Bazsa és nem is akartunk hazamenni egyáltalán, csak mikor kiraktak és már muszáj volt... (és akkor kicsit még ellenkeztünk, de hiába)

De azért persze tudtam, hogy én már nagy iskolás vagyok, aki írni tanul meg számolni, meg tud szobaalaprajzot rajzolni és a nagyokkal jár kempózni (mondtam már hogy van boxkesztyűm?). Szóval nem voltam szomorú csak azt akartam hogy még egy kicsit tartson a nap.

* És tulajdonképpen egyszer már voltunk is, de akkor csak Gitta néni volt ott meg egy páran a régi ovisokból, de a legtöbben már haza voltak menve mert péntek délután volt és későn. De azért az is jó volt, és Gittanéninek megmutattam a füzeteimet és ő megdicsért, és utána elmentünk a játszóra ami szintén jó volt, mert mióta iskola van, ritkán járunk oda, és akikkel nem járok egy iskolába, mint például a Bazsával, azokkal csak olyankor találkozok.

** én egy dugódenevért csináltam és mondhatom igen szépre sikerült, csak apa (akinek odaadtam vigyázásra meg ragasztószárításra) kicsit túlerősen találta összenyomni s kifittyent a széleken a ragasztó (persze őszerinte túl sokat tettem rá... dehát biztosra kell menni, nem? ha ragasztó hát inkább legyen sok, mint kevés.)