(Helyszín: POREC, üdülőkomplexum apartmanháza előtti térség, némileg szezonon kívül, reggel 9 óra, borongós idő, 15 fok.
Szereplők: Vince, 8 éves, zsebre dugott kézzel csendben álldogál, tőle kissé balra Iván, 46 éves, a kerékpárját tisztogatja. A háttérben szobaasszonyok közelednek kocsin tolva maguk előtt a tiszta törölközőket és tisztítószereket)
V: (a közeledők felé biccentve): Ezek kik?
I: Szobaasszonyok
V: És mit csinálnak?
I: Kicserélik a törölközőket, kitakarítanak a szobákban, ilyesmi
V: És ha mi is ott vagyunk bent?
I: Gondolom akkor nem mennek be.
V: Hát akkor?
I: Gondolom megvárják míg nem lesz ott senki.
V: Ahha... És... Hogyan mennek be?
I: Hát, van kulcsuk...
V: Kulcsuk???? A mi helyünkhöz??? Mikor nem vagyunk ott, és csak úgy bemennek? És mondjuk, mondjuk bekapcsolják a tévénket és ott ülnek és nézik?
I: Hát nem hiszem, szerintem csak kicserélik a törölközőket, kitakarítanak, aztán mennek tovább...
V: Dehát ott a távirányító, lehethogy mégis leülnek a kanapénkra és kapcsolgatják a tévét... A mi tévénket... Hmmm (gondterhelten motyogva eltávozik)
I: (elgondolkodva néz utána)
FÜGGÖNY
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.