Kicsit aggódtam, mert Kendéék nem jöttek a Tiszára idén, de végül minden jóra fordult (és elnyertem méltó jutalmamat, mint a mesében) mert elvittük magunkkal Marcit, aki jó haverom (de legfőképpen végre nem csak mások haverjaival nyaraltunk, hanem valakivel aki kifejezetten az én haverom) és öt…

Mindjárt vége a nyárnak, de még gyorsan tengerpartoztunk egyet, és milyen jól tettük! Szupi idő volt, ott voltak Emmickóék is, meg Zoziék, meg Juli meg Zoli, és nagy játékcsatákat vívtunk esténként, és béreltünk SUP-ot (ez volt az első SUP-ozásom) és kirándultunk és futottunk majdnem minden nap…

Ha nyár, akkor Tisza. (általában. vagyis majdnem minden évben, miótacsak megszülettem) Tehát idén is, minden eddiginél többen (8 hajó, 21 ember, 2 kutya) eveztünk-csorogtunk-fagyiztunk-üldögéltünk-fürödtünk-sátraztunk-tüzeltünk-főztünk-ettünk-ittunk-jótmulattunk. Ja és a legfontosabb,…

Mármint a sulinak, ami nem is volt olyan igazi, mert már két hónapja itthon dekkolunk, ami jó is volt (pl mert anya meg apa is homeoffice-ozott és együtt voltunk sokat, és együtt jártunk bringázni meg minden, meg a jegyeim is egész jól alakultak) meg rossz is (pl mert anya meg apa itthon voltak…

Lesz már vége a tanításnak? (Vagy legalább a felelésnek, dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, füzetellenőrzéseknek, háziellenőrzéseknek, egyeseknek, ketteseknek, végtelen tanulásnak, meg minden ilyeneknek) Már csak 2 hét karácsonyig, és mégis minden délután tök sokat tanulunk. Nem jó ez így sehogyse,…

Idén is volt Tisza, bár nekem eredetileg semmi kedvem se volt menni, (mert kiderült, hogy se Lencsiék nem jönnek, se Zéti, de még Juli se, és úgy tűnt hogy rémisztően társaságmentes és uncsi lesz az egész, és inkább maradtam volna otthon, vagy egy befőttesüvegben a szekrényben a mamáéknál) de…

...akkor majdnem elsodort. (az úgy volt, hogy bele kellett állni a szélébe és a nagy hullámok jókorákat taszajtottak rajtunk, és ez nagyon vicces is volt meg minden, csak aztán hirtelen jött egy legeslegnagyobb hullám, amikor pont nem annyira figyeltem, és belepasszírozott a homokba, és mire…

Megint nyaraltunk a Lukovoba, amiben a legjobb az, hogy mindent lehet csinálni. Például Zozival lemenni egyedül (mármint kettesben, nyilván.) a mólóhoz és ott egyedül ugrálni, vagy kagylókat gyűjteni, vagy szép köveket gyűjteni, vagy egyszerűen csak bemenni egy kicsit hogy ne legyen olyan…

(ezt a címet apa ajánlotta, egy kicsit nehezen tudtuk megbeszélni mi az a távirat, és még most sem értem hogy miért küldene valaki ilyet, mikor lassabb is meg bonyolultabb is mint az email vagy az sms de mindegy, legyen meg az öröme) Nyaralok STOP Balatonon STOP Miksáékkal STOP Mindennagyonjó…

A vizek (pontosabban a tengereké, mert az uszodáké már eddig is voltam) hőse lettem itt a horvát tengerparton, mert már nem félek többé belemerülni a tengerbe, még egyedül (tehát valakibe kapaszkodás, csimpaszkodás, akaszkodás és kar- és nyakmarkolás nélkül) sem. Sőt. SŐT már hajóról és a móló…

Már megint úgy alakult, hogy nyaralás közben van a szülinapom, ami tök jó mert olyan különleges lesz tőle, főleg ha (mint most) még egy hajókirándulás is van pont aznap. És bizony, mától 10 éves vagyok, egy egész évig (anya ezt kicsit bonyolítja, szerinte az a lényeg hogy többet már nem leszek…

Képzeljétek, a kempo edzőtábor helyett idén az Ázsiában voltam (mivel Kína is ott van, Juli mondta) méghozzá jó sokáig. Olyan sokáig, hogy még naplót is írtam, bár eddig még csak az első három nap készült el, de majd megírom, becsszó (ujjak hát mögött keresztbe) ha nem ezen a héten, akkor utána.…

..egy darabig, de már szerencsére elmúlt. Nagyjából. (mert tegnap kaptam egy négyest matekból, ma meg egy ötöst magyarból – azt pont a versre amit még reggel is tanultunk (csak az íróját nem tudtam mert azt, meg a címét mindig átugrottuk), így aztán végre apa is örült) Az úgy kezdődött, hogy…

(Helyszín: POREC, üdülőkomplexum apartmanháza előtti térség, némileg szezonon kívül, reggel 9 óra, borongós idő, 15 fok. Szereplők: Vince, 8 éves, zsebre dugott kézzel csendben álldogál, tőle kissé balra Iván, 46 éves, a kerékpárját tisztogatja. A háttérben…

Ez volt a sorrend, igazán elfoglalt voltam, láttam medúzát, majdnem teljesen felmásztam a Mangart-ra, majdnem beugrottam a magasról a Tiszába, tényleg horgásztam a Balcsiba. Persze ennél sokkal több mindent is csináltam, csak nincs időm leírni mert már megint mennem kell... Majd…

Naugyehogyugye? És még nem is lett túl rossz a bizim, hejj! Most pedig tomboljon a nyár, nagy leendő másodikosként! (és irány a nyaralás, ne keressetek itthon mostanában!)  

Mert Juli Berlinben van. Már két hete ott hagytuk anyával és hiányzik, pedig még jó pár nap míg hazajön...

Bizony. Először a Tiszán voltunk, anyáékkal meg Ákosékkal, meg az uncsitesókkal, meg  még volt pár új ember is, akiket még előtte nem ismertem. De az idő jó volt és az új barátainkat is szerettük, sőt jégkrémet is kaptam sokszor, és még fürödtünk is rengeteget, szóval…

Évamamáéknál nyaraltam és Miksáékkal horgásztunk* a Balatonban (képzeljétek a Lencsi mindig azt mondja rá: medence. Mert ő még kisebb nem olyan nagy mint én. És nem szereti az iszapos alja részt meg a hínárt. Mondjuk azt én se). És én is fogtam kettő vörösszárnyú keszeget.…

Újabb tárgy az „aludtam vele” listán: egy roppant csinos gumipók, akit egy nagyon jó homokpadon* találtam, és még megvan mind a két kampója is, sőt még a kampóvégi kicsi bumszlik is megvannak, amik arra valók, hogy ne szúrjam ki a szemem velük alvás közben. Apa azért így is…