Az úgy volt, hogy nagyon szomorú voltam az iskolából hazamenet és anya kérdezte hogy mi van, és mondtam neki hogy minden rossz, mert Ákos kigúnyolt hogy nem tudok focizni és a Vitéz pedig lefogott és Ákos nekem rugdosta a labdát pedig mondtam hogy ne csinálja, de mégis.
És akkor anya nagyon mérges lett, és mondta hogy soha többet nem megyünk Ákossal a legora és mindenki milyen már és beszél mindenkinek az anyukáival meg a tanárokkal is meg az igazgatóval.
És beszélt is, de közben megnyugodtunk, és végül kiderült hogy bánatomban egy kicsit nagyobbnak rajzoltam a bajt mint amilyen, mert a Vitéz tulajdonképpen nem volt ott mégse és Ákos meg azt hitte hogy vicces amit csinál mert nevettem
(csak belül sírtam)
és végül kibékültünk és mégis mentünk legora, szóval most megint minden oké és barátok vagyunk.
(nem úgy mint a rajzon szereplők, hehe)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.