Végre nem csak a Juli jár külföldre anyáék nélkül hanem én is!
Méghozzá rögtön egy egész hétre mentem, a Gizihez Berlinbe, hogy az őszi szünetet
(plusz egy napot - hámácsakezérismegértehánem?háde!)
tartalmas szórakozással töltsem, és pont így is lett. Mindenféle jókat csináltunk kettesben is
(annyit mondok: legokiállítás, dínókiállítás, technikaimúzeum...)
de Dalmáékkal is találkoztunk kétszer is
(és azt meséltem már, hogy ővelük milyen viccesen lehet beszélni? én magyarul mondom, ők megértik de németül válaszolnak, amit én nemannyira értek meg, kivéve hogy igen meg nem. nagyon jól fejleszti a barkóbázó készségeket)
meg a Veráékkal is
(csak az szomorúbb volt mert szegény Abé már eléggé nem jól van, mindig hány meg remeg, néha meg befeszíti magát... öreg szegény, azt mondják)
és játszottunk a Johannes új xboxán fifát (és én nyertem) és aztán Juli is megjött mert vele repültem haza...
(kár hogy a szurimat ottfelejtettük, de aztán valakivel sikerült utánunk küldeni így nem lett olyan nagy baj...)
Remélem máskor is lesz ilyen, hejj
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.