Kicsit aggódtam, mert Kendéék nem jöttek a Tiszára idén, de végül minden jóra fordult
(és elnyertem méltó jutalmamat, mint a mesében)
mert elvittük magunkkal Marcit, aki jó haverom
(de legfőképpen végre nem csak mások haverjaival nyaraltunk, hanem valakivel aki kifejezetten az én haverom)
és öt napig buliztunk mint a nagyok
(volt saját sátrunk, amit mi állítottunk fel meg le és volt saját cuccunk is és saját zseblámpánk meg saját késünk – mondjuk Marci el is vágta vele (szerencsére a saját) kezét nyársfaragás közben)
és minden jó volt mert voltak homokpadok, meleg volt a víz, kedves volt Csibész
(legalábbis velünk, mert utolsó nap majdnem megevett két őgyelgőt míg apáék elmentek a kocsikért)
és nemigen unatkoztunk pedig nem volt net.
A képeken a hős evezősök és a Túr-bukós fürdőzők...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.