Megintcsak lagziztunk, de ez most olyan igazi volt, templommal meg minden. És mi is felvezetőfiúk voltunk Kolossal, mi mentünk Eszti előtt ahogy vonult az oltárhoz
(és psszt, ők nem vették észre de ahogy kivonultunk előttük oldalra, véletlenül úgy alakult, hogy mentünk még egy kört, és utánuk is bevonultunk… ez vicces volt, de tényleg, bár Kolos nem tudta, csak én)
meg Juli is volt nyoszolyólány
(vagy hogy mondják ezt, nem is tudom, hogy akkor most mi nyoszolyófiúk voltunk, vagy micsodák)
meg a Matyi húga, meg Villő meg Mogyi is talán, de már nem is tudom, mert mi ugye nem láttuk őket Kolossal, mivel mi is maséroztunk a templomban.
Node ez volt a fun part, mert utána elég hosszadalmasan ígérgették hogy jók lesznek egymáshoz, meg a Matyi rokonai jókívánságoltak az emelvényről, meg anya sírdogált, meg Matyi anyukája is sírdogált, aztán vége lett és fotózkodtunk a templom előtt, aztánmeg mentünk a lagziba a Stefániába.
(oda szokott járni a Mamama ebédelni meg régebben mi is, és egy szép nagy hely, ami a miénk volt teljesen most)
Hát a lagzi az viszont nagyon szuper volt, még táncoltam is
(főleg anyával – de képzeljétek, Mamama is táncolt, pedig mindjárt százéves lesz, nagyon jól bírja)
de a legeslegjobb a selfiebox volt, azzal egész éjjel ellettem volna, de sajnos éjfélkor bezárták. Szerencsére addig rengeteg időm volt pompásabbnál pompásabb jelmezekben lefotózkodni, egyedül is meg anyáékkal, meg Zozival, meg Esztiékkel, meg kábé mindenkivel.
(nézzétek a képeket! nézzétek a képeket!)
Szóval ez tényleg szuper volt, kár hogy Esztiéknek nem lesz mostanában több lagzija, Juli meg még túl kicsi hozzá…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.