...akkor majdnem elsodort.
(az úgy volt, hogy bele kellett állni a szélébe és a nagy hullámok jókorákat taszajtottak rajtunk, és ez nagyon vicces is volt meg minden, csak aztán hirtelen jött egy legeslegnagyobb hullám, amikor pont nem annyira figyeltem, és belepasszírozott a homokba, és mire fölálltam volna már jött is a testvére és nyeltem is egy kis vizet meg tiszta homok lett a fejem meg a hajam meg a fülem, de mire TÉNYLEG megijedtem volna, szerencsére ott termett apa és gyorsan kirántott. így csak utólag tudtam megijedni, ami ugyan elég rossz volt, de még mindig jobb mint KÖZBEN megijedni, mert ha közben ilyedsz meg az azt jelenti, baj van, de most nem lett, hanem csak - ahogy apa mondta - a tanulságot levontuk a többit meg elengedtük...)
És hogy mi volt a tanulság?
Az óceánt tisztelni kell.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.