Ajjajajj, szőrök, pattanások és megint szőrök, amerre a szem ellát... Mindenféle szappanokkal meg arctisztítókkal kéne állandóan mosakodnom, hát ezért nőttem egész idáig? Remélem több kellemetlen meglepetést már nem tartogat az élet.

Holnap szerda. És ha szerda, akkor Ákossal (feltéve hogy nem beteg) suli után felugrunk egy kicsit hozzánk legózni. De ez ám csak bemelegítés, mert utána jön az igazi, a legó programozós gyerekakadémia. Ott a legóautót programozzuk, meg robotokat, méghozzá majdnem teljesen…

...a hétvégén az első könyvemet. Mármint az első olyat, amit elejétől végéig teljesen magamnak olvastam el! (és roppant büszke voltam magamra, bár nem volt tulajdonképpen nagy szám, mert izgalmas könyv volt, egy sárkányfiúról szólt) Most aztán főhet anya feje mert meg kell…

Az ember nem úgy születik, hogy már mindent tud, hanem kicsit megnő, bölcsi, ovi, elsőá, elsőbé, aztán másodiká, másodikbé, aztán így tovább, szépen megtanulja a betűket meg az olvasást meg a számolást és utána lesz okos. És akkor igaziból tervezhet olyan űrhajókat mint…

Tudjátok miújság? Hát az hogy tegnap óta már citrom öves vagyok*, az az újság, hejj!! Kemény munka volt, jól elfáradtunk de megérte! És ma már meg is kaptam a sárga övet**, csak kár hogy várni kell, hogy a sensei felköthesse, mert az úgy helyes. Ja, és anya is megdicsért…

Tudjátok, mi van? Az van hogy nem kell többé Erzsinénihez járnom! Mert már mindent megtanultam, még a R betűt is, hurrá! És köszönöm Erzsinéni :)) 

..de már egyre kevésbé, mert Erzsinénivel sokat gyakorolok, meg akkor is mikor otthon vagyok, és egy kicsit már tudok pörgetni rendes R betűt.* Még nem teljesen tökéletes, de például a segdpálcikát (apa szerint jobbnapokat látott koktélkeverőt) már nem kell használnom. Szóval…

...nehéz. Talán ez lenne a legjellemzőbb, ha egy szóban kellene összefoglalnom számos tapasztalatomat.* A matek az pont nem annyira, mert az könnyű, csak össze kell adni meg kivonni (erre apa ilyeneket mond néha hogy „mínusz” de én jobban értem hogy –ból meg –ből**). Néha…

Örökre. Már csak látogatóba fogunk menni mert ősztől iskolába kell menni már. Most pedig megyünk nyaralni mert vár a Tisza.  

Képzeljétek, Viktor bácsi mondta hogy mehetek én is az úszóversenyre, ami két hét múlva lesz, és nem a kicsi medencébe, hanem a nagyba és addig most már ott fogunk gyakorolni. És azt is mondta hogy nem baj ha nem én nyerek, hanem csak jó versenyezni, de azért mégiscsak jobb lenne…

Képzeljétek, már olyan nagy vagyok hogy felvettek engem az iskolába*. Persze nem most kell menni hanem csak szeptemberben, de akkor majd menni kell, és oda fogok én is járni ahova a Juli meg Eszti** s ami még jó hogy a Vermes is oda fog járni az én osztályomba. * Egy kicsit aggódtam…

Ma kiesett a második fogam is. Most elöl hiányzik mind akét alsó, csak az egyik helyén már egy kicsit kidugta a fejét az új, az igazi. És ezt a második fogat már nem vesztettük el, pedig a boltban esett ki mikor épp beleharaptam egy almába és ki kellett válogatni a rágott alma…

...mert ma kiesett a fogam! Alul. Pedig a fölső már régebbóta lötyögött, az alsó meg csak tegnap kezdett, és mégis mikor jöttünk haza az oviból, beleharaptam egy csokiba és akkor a fogam meg zsupsz, kijött és éreztem hogy valami kemény lett a számban. Aztán kiköptem és az én…

Merthogy már nekem is mozog a fogam*, mint a Milánnak, és egyre jobban. Anya szerint mindjárt kiesik, és akkor nő helyette másik, egy igazi és végleges. És arra nagyon kell vigyázni mert ahelyett már nem lesz másik. Hmm. Még nem esett ki pedig megint ellenőriztem. De mozogni…

Anya, megyek ma a lopogédushoz? – ezt kérdeztem reggel és anya nevetett, hogy ezek szerint muszáj lesz még menni. Ezt nem értettem, de a lopogédus Katinéni kedves, szóval mindegy, végülis szívesen megyek.

Na, ez az ami még nem megy annyira jól. Kicsi sírás itt, kicsi alkudozás ott – apa szerint ezt csinálom és ő meg ezért őszerinte mérges. De igazából csak azért kérdezem meg fürdéskor, meg fogmosáskor meg pizsifelvevéskor meg mesélés előtt és közben és énekléskor, hogy…

Képzeljétek múlt hónapba* kaptam egy igazi biciglit, olyan kétkerekű fajtát ami van a Bazsának meg a Vincének**, és nagyon ügyesen gyorsan már meg is tanultam menni vele***, pedig ennek csak kettő kereke van és dőlős. Reggel már mindig bicajjal megyünk az oviba anyával, és…